Két óriás egy szorítóban 1. rész
Mi az a felhőalapú irodai rendszer?
Ahhoz, hogy dönteni tudjunk, először tudnunk kell, pontosan mivel, kivel is állunk szemben. Mindenkitől azt hallod, hogy a felhő, a felhő a jövő, de a bárányon és a gomolyon túl kicsit homályos, miről van szó? Semmi gond, pontosítunk egy kicsit.
Amikor valaki elegáns egyszerűséggel csak a felhőt emlegeti, akkor a felhőalapú irodai rendszerre gondol. (Kivéve, ha meteorológus.)Ez nem más, mint egy olyan digitális rendszer, ami egyfelől távoli, képzett mérnökök drákói szigorával őrzött szerverek biztonságába helyezi az adataidat. Másfelől pedig hasznos eszköztárral lát el az adminisztráció és a kommunikáció terén.
Egy cég fogaskerekeihez ugyanis erre a kétfajta olajra van szükség. Olyan tárhelyre, ahonnan az adataid apokalipszis esetén sem vesznek el. No és olyan alkalmazásokra, amik rendben tartják a munkafolyamatot, és nem szentségel tíz percig a kedves kolléga, hogy mikor tölt már be. A műfaj két nagyágyúja a Google Cloud csomagja, a G Suite, és a Microsoft fejlesztése, az Office 365.
„Ha lenne tízezer forintom…”
Kezdjük a nagy öreggel: az Office legtöbbünk első aha-élménye volt a számítógépes programok világában, valamikor a ’90-es években. Akkor is az informatika csodáját jelentette, amikor Vágási Ferihez hasonlóan még mi sem „szálltunk be” az internetbe: végre digitalizálhattuk mindazt, amit eddig a roskadozó polcról leborított gyűrűs mappákban kellett keresnünk. Az Office tartalma bővült, minősége pedig úgy tűnt, stabilan tartja magát.
2011-ben a Microsoft előrukkolt az Office 365 csomaggal, ami kísérletet tett arra, hogy egyetlen rendszerbe foglalja a már létező online alkalmazásaikat,ezzel majdnemhogy kiváltva a klasszikus vállalatirányítási megoldásokat. Már akkor is tartalmazott e-mail fiókot, tárhelyet a cégen belüli közösségi kommunikációra, és videóhívást, ami konferenciák megtartására is alkalmas volt. 2013-ban sűrűbben kategorizált választékot tettek közzé, ami a magánszemélyektől a kisvállalkozásokon át az egyetemekig mindenkit külön-külön csomaggal szólított meg. Ugyanebben az évben összekapcsolódott a már létező OneDrive szolgáltatással, ami nagyobb teret nyújtott a fájlok tárolására. Ma, ha váltani szeretnénk, már nem kell újra levenni a polcról a nekünk megfelelő dobozt. Elég, ha előfizetést váltunk, ami jóval rugalmasabb megoldás, és természetesen egy felhasználó több eszközére is telepíthető.
„A Google a barátod!”
A Google esetében már kevésbé volt egyértelmű a kezdetek kezdetétől, hogy átformálja a vállalati kultúrát.
Nem kellett tíz év, hogy népszerű kezdőlapból egyenesen az „internetes kereső” köznevesült szinonimájává fejlődjön,pont, mint a saját műfajában a mirelit, vagy az aszpirin. Az informatikusokról kialakult filmes klisékbe szépen illeszkedve, kedvenc keresőnk ötlete is két strandpapucsos amerikai egyetemista fejéből pattant ki. Első, BackRub-nak (azaz hátvakarásnak) keresztelt keresőmotoruktól, amit egy Legóból épített szerverről működtettek, viszonylag rövid út vezetett az első 100 ezer dolláros befektetésig. A többi már IT-történelem. A sosem látott tárhelyet ingyen kínáló Gmail 2004-es megjelenésére sokat kapták fel a fejüket, de csak a kezdet volt: két évvel később, 2006-ban megjelent a Google Apps for Your Domain. Nem tűnik forradalminak, de ez bizony azt jelenti, hogy a mai G Suite (ezt a nevet 2016-től viseli a fejlesztés) már 13 éve épül-szépül. Az alapgondolat már akkor is egy felhőalapú irodai rendszer volt, amit ma már el sem tudnánk képzelni a közösen szerkeszthető Docs, Sheets és Slides, vagy a kikezdhetetlen szerveralapot biztosító Google Drive nélkül. A világszerte 4 millió előfizető vállalat örömére a G Suite hiánypótló szolgáltatásból folyamatosan fejlődő rendszerré vált, amely a lehetőségek széles tárháza ellenére csak idén áprilistól emelkedett az Office 365 árszintjére.
Nagy öreg és nagy első
A vállalati boxring két sarkában tehát egy nagy öreg, és a nagy első áll – a következő részben leteszteljük létezik-e kiütéses győzelem ebben az összecsapásban. Popcornt bekészíteni!
