Tartalommarketing gyorstalpaló: hogyan rúgjunk tizenegyesből öngólt?

Nem vagyok nagy focidrukker, azt viszont még így is tudom, hogy egy hardcore B-közép szurkolót azzal lehet a legjobban felhúzni, ha kedvenc csatára kihagyja a tizenegyest. Olykor a legjobbakkal is megesik ez. Ennél csak az nagyobb pech, ha nemhogy nem sikerül az ellenfél hálóját megzörgetni, de a kihagyott ziccerből mindjárt egy pazar öngólt is rúgunk. Valami hasonló játszódik le akkor is, amikor hibás tartalommarketing miatt nem tudunk élni egy potya megjelenési lehetőség kínálta előnyökkel. 

A sportos bevezetés csupán arra szolgál, hogy rámutassak arra az analógiára: milyen lehetőségeket nem szabad kihagynod ahhoz, hogy az általad alkalmazott tartalommarketing hatásos legyen. (A következőkben felvázolt problémák arra az esetre vonatkoznak, amikor termékedet/szolgáltatásodat általános célcsoporthoz kívánod eljuttatni, nem szakmai orgánumokban mutatod be.)

A házigazda és a vendég

Abban valamennyi, a marketing jelentőségét helyén kezelő cégvezető egyetért, hogy egy kis ingyenreklám senkinek sem árt. Ezért többségük kapva kap az alkalmon, amikor egy ismerősük/ügyfelük weboldalán egy vendégposztra kapnak felkérést. 

Addig, amíg a “házigazda” ugyanabban a tevékenységi körben utazik, mint a felkért személy, nincs is baj, ám, amikor a felületet biztosító weboldal teljesen más szegmensben érintett, az a sajátunktól eltérő bemutatkozást követel meg.

Szögezzük le: az ajándék felület első osztályú lehetőséget kínál arra, hogy cégünket, márkánkat, vezető termékünket megismertessük olyanokkal, akik eddig még csak nem is hallottak rólunk.

Egy jól összerakott blogposzt, avagy a tartalommarketing brandépítő hatása egyáltalán nem elhanyagolható és közvetetten akár még vásárlókat/megrendelőket is szerezhetünk általa, azaz ebben a helyzetben manifesztálódik a bevezetőben emlegetett, potya góllal kecsegtető “tizenegyes”. 

Alámerülés a tartalommarketing világába

Megvan tehát a téma, a felület és megvan hozzá az olvasóközönség is, mi baj történhet? Nos, sokminden. Például az, hogy a büntetőt kihagyó futballistához hasonlóan a blogíró sem aknázza ki a helyzetben rejlő lehetőséget. Gyakran előfordul: a vendégposzttal megkínált szerző elfelejtkezik arról a tényről, hogy most egyáltalán nem az ő szakmai cikkein szocializálódott célközönségéhez szól. (Például egy kerékpárgyártó vállalkozás egyik beszállítóját, a biciklinyergeket készítő alvállalkozóját kéri fel egy vendégposztra. Ilyen esetben érdemes csak nagy vonalakban érinteni a különféle bőrök, műbőrök és egyéb a nyereg burkolására használt anyagok részletes mibenlétét, előállításuk körülményeit.) 

Annak ellenére, hogy kézenfekvőnek tűnik a dolog, még mindig gyakori hiba, hogy a szerző túlságosan mélyre merül szakterületében, vagyis nemcsak terjedelmileg, de az értelmezhetőség határait is messze túllépve az olvasó számára ismeretlen kifejezésekkel, bonyolult leírásokkal, képletekkel operál. 

Ebben az esetben az író figyelmen kívül hagyja azt is, hogy a weboldal követőit semmi sem kötelezi arra, hogy végiglolvassák a számukra nehezen követhető eszmefuttatást. Ahelyett, hogy a “kevesebb, több” elvét alkalmazná, az ajándék megjelenési lehetőséget egy látványos öngólra váltja.

Tartalommarketing, ami egy jukas (sic!) garast sem ér!

Ugyanerre az eredményre számíthatunk akkor is, ha a helyesírás szó szerint a gyengénk, hiszen ebben az esetben még a legötletesebben összerakott tartalom is erősen veszít a hatásából, ha ordító – hovatovább köznevetség tárgyát képező – helyesírási hibáktól hemzseg. Ne legyenek illúzióink, ebben az esetben nem csupán az adott contentről, de sajnos a mögötte álló komplett vállalkozásról lesz lesújtó véleménye az olvasóknak. 

Létezik a marketingnek olyan vadhajtása, amely a social médiában szándékosan – vagy legalábbis a magyarázat szerint szándékosan – szarvas hibákat hagy a szövegben, mondván a helyesírásra kényes olvasók kommentjei majd jól felpörgetik az adott posztot. Lehet ez is egy opció, és akár hozhat néhány kattintást is, ám az online megjelenésükkel szemben (is) igényes vállalkozások méltóságukon alulinak tartják azt, hogy ilyen eszközökhöz folyamodjanak.

Mankó a fantáziának

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha nem a jól bejáratott célközönségünk számára készítünk tartalmat, még nagyobb körültekintéssel kell eljárnunk.

És ehhez nehezítő körülményként hozzájön az is, hogy a publikáció némi, nagyon minimális technikai hozzáértést (szöveg formázása, képek/videók beillesztése, képszerkesztés stb.) igényel. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy még manapság is találkozunk olyan szöveges tartalommal, amely a jobb megértés érdekében vizuális rásegítést igényelne, de valamiért mégis elmarad ez a “mankó” és marad a végtelen betűtenger. 

Például: egy könnyűszerkezetes ház felépítésének leírása kizárólag szöveggel meglehetősen nehézkes. Ha egy tutorial videót vagy akár csak a fázisokat bemutató képsorozatot/folyamatábrát beillesztünk a szövegbe, jócskán rásegítünk a képzelőrerőre.

Illusztrál és hitelesít

A jelenség elsősorban a B2C szektorban tevékenykedő vállalkozásokat érinti, lévén ők azok, akik a speciális szakmai ismeretekkel nem feltétlenül rendelkező lakossági fogyasztókhoz szólnak. Az illusztráció sok esetben nemcsak segíti a látogatót a leírtak elképzelésében, megértésében, de egyszersmind hitelesíti is tevékenységünket. Gondoljunk csak arra a lakberendezőre, aki amúgy kiváló blogbejegyzésében részletekbe menően kifejti hányféle stílusban tud és szokott enteriőröket tervezni, de állítását egyetlen fotóval vagy látványtervvel sem támasztja alá. Ez a kis mulasztás pedig éppen elég ahhoz, hogy legközelebb velünk példálózzanak arról, hogyan kell kihagyni egy méretes sanszot.