Egy eltűnt reklám tanulságai
A közelmúltban elárasztotta az internetet a Nissan két reklámja. A megosztó, a nemi sztereotípiákra erősen rájátszó hirdetések felvetik a kérdést: készítőik szándékosan hergelték-e a közönséget vagy egyszerűen csak egy orbitális bakiról van szó? Nos, a metoo mozgalommal átitatott napjainkban egy ilyen felütéssel indító hirdetés azt erősíti, hogy nem véletlen volt a téma ilyeténképpen történő tálalása.
A reklám hallatlan terjedése is ezt a gyanút erősíti. Lévén alig akadt olyan orgánum, amelyik ne foglalkozott volna az üggyel, ami a márkaismertségnek tett jó szolgálatot.
Igaz, nem pont abban a kontextusban, ahogy azt a márka remélte.
Ugyanígy arra is vannak érvek, hogy egyszerű marketing melléfogásról (igaz, abból is a kapitális fajtáról) van szó. Erre utal a hirdetések kidolgozottsága, illetve az: nem valószínű, hogy a célcsoportot eleve úgy választották meg, hogy az a nemi sztereotípiákra jól rezonáló réteg legyen. (Sok mindent be lehet állítani hirdetési célzásként, de talán ennyire még nem finomhangolható a rendszer.) És a végén arra, hogy nem egészen így tervezték a kampányt az a legfőbb bizonyíték, hogy a negatív visszhangok hatására a két inkriminált reklám egy szempillantás alatt eltűnt a világhálóról.
