Csapatjáték kontra szélmalomharc

csapatjáték

Szegény Don Quijote! Alakja az időben eggyé vált a magának való, a jellemzően lehetetlen célokat kitűző és azokért lankadatlanul küzdő magányos harcoséval. Igaz, hogy hű fegyverhordozója, Sancho Panza időnként heves fejcsóválással jelezte rosszallását, ám ezt azért nem neveznénk sem érdemi visszajelzésnek sem csapatjáték felállásnak. 

Pedig, ha Don Quijote valódi csapatban igyekezett volna legyőzni a félelmetesnek tűnő szélmalmot, biztosan akadt volna valaki, aki ha mást nem, hát megveregeti a hátát, mondván: “Haver! Hagyd abba, nincs értelme!” Mennyi felesleges energiát megspórolt volna a szóban forgó búsképű lovag.

Az első vagy az utolsó lépés? 

Hogy innen indítottam jelen írásomat, annak az az oka, hogy egyre gyakoribb jelenség a marketingesek elmagányosodása.

Számos ügyfél ugyanis a választott külsős marketingcsapattal való együttműködés utolsó lépésének tekinti a normál esetben a startnak számító szerződéskötést.

Innentől kezdve a külsős magára marad, mint a szélmalommal vívó főhősünk és jó esetben fél vagy negyed információk alapján próbál a megbízó az üzletmenetét meghatározó helyes döntéseket hozni.

Információk, amikről csak az ügyfél tudhat

Pedig ahogyan egy belső, vállalati marketingcsapat is részt vesz a cég életében és jó esetben azonnal értesül az irányváltásokról, profiltisztításról, új termékek/szolgáltatások megjelenéséről vagy éppen az elavultak kivezetéséről, a vásárlási szokások vagy a jogi környezet esetleges megváltozásáról, a vásárlói véleményekről, a cég presztizsét növelő szakmai elismerésekről, megszerzett tanúsításokról, úgy ezen tudnivalók a külsős marketingesek számára is létfontosságúak az eredményes munkához. 

Marketing monitor

Cserébe a marketing csapat (a rendszeresen küldött statisztikákon túl) is hasznos információkkal képes támogatni a mindenkori döntéshozókat. Például, hogy megváltozott-e a hirdetői környezet? Begyújtotta-e már a konkurencia a rakétáit? Van-e új, feltörekvő versenytárs, akit jó lesz szemmel tartani? Van-e olyan termék a portfólióban, ami nem vagy csak alig üti át a célközönség ingerküszöbét – előre jelezve, hogy minden erre költött forint kidobott pénz lesz. 

És persze egy marketinges azt is monitorozza, hogy mely platformokon a leghatékonyabb a hirdetés. Hiszen ami tegnap még látogatott volt és a legtöbb konverziót eredményezte, holnap már nem biztos, hogy ugyanilyen jól muzsikál.

Jó példa erre a tizenévesek körében ma már elavultnak számító Facebook és a vele szemben rekord gyorsasággal népszerűvé vált, sok kérdőjelet felvető TikTok. Ugyanígy kitűnő radarnak minősül az is, hogy a bejáratott, jól működő weboldalon milyen témák érdeklik leginkább az olvasókat. Valamint mik azok, amik a cég belső köreiből való, leglojálisabb munkatársakat sem. 

Kooperatív társas

A marketing egy társasjáték, abból is a kooperatív fajta, ahol a játékosok nem külön-külön, hanem csapatban, egymást segítve jutnak el a célig. Különösen igaz ez a stratégia alkotásra, ahol a marketingesnek szüksége van vállalat jövőbeli terveire vonatkozó publikus információkra, az ügyfélnek pedig azokra az észrevételekre, amelyek az értékesítési folyamatra rálátással rendelkező marketingesektől jöhetnek.

Dobj egy hatost és folytasd a játékot!

Ezt a társasjátékot nem úgy játsszák, hogy dobunk egy hatost, majd utána otthagyjuk a csapattársainkat egy fél évre, amikor is majd elszámoltatjuk őket az eredményekről.

A marketing sosem volt szóló műfaj. Feltételezi az információáramlást, a rendszeres (havonkénti, de legalább negyedéves) személyes vagy a helyzetre tekintettel legalább online történő egyeztetéseket, véleményezéseket.

És az időről időre történő számvetéseket nem pótolhatja a marketinges csapat kreativitása, hiszen így a munka nem lesz több ködszurkálásnál. 

Száz szónak is egy a vége. Ha eddig nem tetted, mostantól állj szóba a marketingeseddel! Ha másért nem, hát azért, hogy amolyan “sanchopanchasan” vállon veregessen, mielőtt üzletileg rossz irányba indulsz el.