Egyetlenegy

A régi vicc szerint a végtelennek tűnő hosszú úton egy vasúti kocsiban utazik egy kimért angol úriember és egy laza turista. Telik az idő, egyszercsak a bohém utas elővesz egy whiskys üveget és megkínálja utastársát is. Az emígyen utasítja vissza: – Köszönöm, de nem élek vele. Egyszer próbáltam, de nem nyerte el a tetszésemet.
Nem sokkal később a turista hátizsákjából egy szivardoboz bukkan elő, a férfi a szivarral is megkínálja útitársát. A válasz megint csak hasonló, mint az előbb: – Köszönöm, egyszer kipróbáltam, de nem tetszett.

Szalad az idő, mire a páros oldottabbik tagja odaszól a szemben ülő angolhoz: Elnézést, hogy megkérdezem. Önnek van gyereke? – Nincs. – Mindjárt gondoltam…

Az iménti tréfa angol szereplője tökéletesen körülírja a marketinggel szemben szkeptikusok archetípusát.

Ők azok, akik (lelkes amatőrként) egyetlenegy poszttól, blogtól, hirdetéstől, szórólaptól várják a csodát. S mivel ez jó eséllyel nem történik meg, levonják a konzekvenciát: a marketing az égegyadta világon semmire se jó!
Különösen akkor igaz ez, ha a szóbanforgó vállalkozó türelmetlen is, és nem hagy időt arra, hogy munkája meghozza a gyümölcsét. Mert a posztok – a blogok meg pláne – időigényes jószágok, azok nem két nap alatt hoznak hasznot. De még a hirdetési algoritmusok is elszöszölnek egy hetet (egy komolyabb, mesterséges intelligenciára jobban hagyatkozó Google vagy Facebook kampány is 3-5 munkanap alatt érik be igazán, természetesen a célzásunkhoz megfelelő költségkerettel futtatva), miközben testreszabják, optimalizálják üzeneteinket.

Nagy csapda tehát az, hogy az online marketinget villámgyors eszköznek lássuk. Mert bár valóban pillanatok alatt gyorsul 100-ra, de azért csodákra mégse képes.
Mint ahogy mi sem. De jó ötletekre, hatásos online marketingre igen. Keress bennünket bizalommal!