Mindegy mit, csak beszéljenek rólam!
A fenti mondat a férjhezmenetel terén elévülhetetlen érdemeket szerzett Gábor Zsazsa, egykori hollywoodi színésznőtől származik – állítólag. Hogy valóban ő mondta-e, abban nem lehetünk biztosak, de hogy hitvallása nagy sikert aratott és számos követőre talált, abban igen.
Így aztán a “negatív reklám is reklám” felkiáltással jó pár híresség és cég állt bele bődületes marhaságokba, csakhogy szárnyára kapja őket a (kétes) hírnév.
Vitathatatlan, hogy a jelenségnek van PR/marketing értéke, a hatékonyságáról azonban nem vagyunk meggyőződve. Napjainkban bizonyos, közösségi médiában közzétett írott tartalmakban látni a helyesírás terén vétett orbitális hibákat. Számukat és súlyosságukat tekintve minden bizonnyal nem véletlenül maradtak a szövegben.
A “kettes alá helyesírás” módszerével operáló marketingesek/PR-osok ugyanis azzal érvelnek, hogy a kapitális bakik – különösen a social media felületeken – úgy vonzzák majd a nyelvőröket (és úgy egyébként a csodát látni kívánókat), mint darazsakat kánikulában a jéghideg sör.
Bárhogy is fáj: el kell ismernünk: a módszer működik, hiszen a látogatószámot egy-egy penetráns helyesírással megírt cikk alaposan fel tudja pörgetni és a kommentszekciót is prímán aktivizálja, ám ez nem jelenti azt, hogy a konverziók számát is ugyanilyen mértékben fogja növelni.
Egy magára valamit is adó, a megítélésére kényes vállalkozás méltóságán alulinak tartja azt, hogy ilyen eszközökkel éljen. Mi mindenesetre nem írunk hejesírási (sic!) hibáktól hemzsegő anyagokat ügyfeleinknek. 
